Gyakran feltesszük a kérdést egymásnak és önmagunknak is: ti élnétek-e, mi élnénk-e távkapcsolatban?
A vélemények megoszlanak. Vannak, akik számára egy távkapcsolat kielégítő, míg mások el nem tudnák képzelni, hogy nem találkozhatnak nap mint nap a párjukkal, nem tölthetik együtt az estéket a napi hajsza után.
Létezik egy olyan változat is, amikor a felek
távkapcsolatban élnek ugyan, de tudják, hogy akármennyire ideje tart is, ez
csak átmeneti, mert jelen pillanatban nincs lehetőségük változtatni rajta. Ami
késik, nem múlik... ami igazán számít, az az egymás iránt érzett őszinte
szeretet.
Éva és Pista pedig igazán nem panaszkodhat ezzel
kapcsolatban.
„A páromat a Cronoson
keresztül ismertem meg. Pista 2016 novemberében írt nekem először levelet. Kb.
másfél hónapig szinte naponta váltottunk levelet. Ezalatt az idő alatt inkább „csak”
baráti hangnemben beszélgettünk. Jól megismertük egymást. Karácsonykor
találkoztunk először. Hamar kölcsönös vonzalom alakult ki közöttünk, ami az idő
előrehaladtával egyre mélyült, és ma már kölcsönös szerelemmé alakult. Sajnos
távkapcsolatban élünk, munkánk egyenlőre nem teszi lehetővé, hogy
összeköltözzünk. De rendszeresen találkozunk, és a lehető legtöbb időt együtt
töltjük. Örülök, hogy olyan párra találtam, aki udvarias, figyelmes, törődik
velem, és akire számíthatok, aki szeret engem.”
Sok boldogságot kívánunk Nektek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése