-

2015. november 24., kedd

Dr. Kollár József: Tananyag az élet iskolájában

Általános iskolában mindnyájunknak szembesülni kell azzal, amikor a hetyke Laczfi nádor útbaigazítást kért Arany János főszereplőjétől, Toldi Miklóstól: "Hé, paraszt! Melyik út megyen itt Budára?". Aztán előbb, mint utóbb komolyra fordul a dolog, felelnünk kell az "anyagból". Pontosabban "lefeleltetnek bennünket". Hogy a Toldi miként kapcsolódik életünk problémáihoz és az ontológiai mediációhoz, cikkünkből kiderül.



Vannak győztesek és vesztesek, meg a közepesek, akik közéjük szorulnak. Az iskolai évek oly módon befolyásolják probléma-megoldási módszereinket, hogy észre sem vesszük. Mi is a probléma? Meg kell érteni a Toldit, még pedig úgy, hogy ez a tanárnak is tessék. A felelés pedig a probléma-megoldás. Az iskolán túli problémaszituációkat gyakran (persze öntudatlanul) megpróbáljuk megfeleltetni az iskolai helyzetnek.

Kedvenc fogalmi metaforánk: az "ÉLET ISKOLA" (élet iskolája). Az élet bármely problémaszituációja, válsága vagy konfliktusa olyan, mint amikor a naplóban a "sors keze" a nevünkre bök, és a megoldás nem más, mint kitalálni, hogy mit szeretne hallani. A másik lehetőség a lázadás. Mivel a tanár nem érti a Toldit, nem működünk együtt vele. A harmadik lehetőség, hogy kinevezzük magunkat tanárnak, és mi "feleltetünk le" másokat az általunk preferált anyagból. Ha pikkelünk valakire, bármilyen értelmesen és érdekesen értelmezi Miklós dühét, megbuktatjuk. Akit megbukatunk, az utálni fog, és amint lehet, megpróbálja ő maga lenyomni torkunkon a "Hé, Paraszt!"-ot.

A szokásos mediációs és coaching technikák ezen a fent bemutatott mintán belül mozognak, ezért sikertelenek. Nem lépnek ki az "ÉLET ISKOLA" fogalmi metafora keretrendszeréből, ahol valaki mindig tanít valakit, valaki veszít, megbukik (kirúgják az élet iskolájából). Az International Association of Coaching and Mediation (www.iacm-info.com) által preferált ontológiai alapú mediáció előnye, hogy nem fogadja el azt az előfeltevést, miszerint a konfliktusokat az iskolai helyzet mintájára kell megoldani.

Platón Lakoma című művének főhőse, Szókratész (már megint iskola, igaz gimnáziumi tananyag, ha tanítják) azt állítja, hogy semmi máshoz nem ért, csak a szerelem művészetéhez, az erotikához. Hihetetlenül hangzik, hiszen Szókratészről azt állította a delphoi jósnő, aki köztudottan nem hazudik, hogy ő a világ legokosabb embere. A válasz nem triviális. A görög "szerelem" (eros) főnév és a "kérdez" (erotan) ige etimológiai kapcsolatban áll egymással. Szókratész azért lehet a szerelem művésze, mert a kérdezés művésze is egyben.


Dr. Kollár József


Párkapcsolati mesteredző

iloveschool.hu

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése