Dr. Kollárné Déri Kriszti: Óvakodj a szakértőtől, avagy bullshitmentesítés indul!

A szavaknak alkotó és romboló ereje is lehet, e mellett az elgondolás mellett tesz hitet az ontológiai coaching is. Kriszti leírja, hogy mitől válik bullshitté egy szöveg. Nem feltétlenül kell hinni mindenkinek, sokan csak bullshitelnek.

A bullshitelő nem veszi figyelembe a megérthető, emészthető szöveggel szemben támasztott mennyiségi, minőségi követelményeket, az elvárható modor és odaillőség kritériumait. Ezért kijelenthetjük, különös károkat okoz a bullshit: félrevezet, megvezet, tájékozottság veszélyes illúzióját kelti, rabolja a hallgató idejét, rombolja mások önbecsülését.

De a jó hír az az, hogy a  bullshit könnyen felismerhető az alábbi kontrollkérdésekkel:

• A témához mérten éppen elegendő a közlés mennyisége?

Pl. Szőrszálhasogató "szakértő": a fontosság, hozzáértés, szakértelem látszatát kelti, feltartja a hallgatóját és arra kényszeríti, hogy a megérdemeltnél több időt, figyelmet szenteljen neki úgy, hogy a hallgatónak ez az együttműködés nem kifizetődő, nincs belőle haszna, nem éri meg a számára, ezt pusztán a bullshitelő álszakértő szeretné vele elhitetni.

• A beszélő mivel támasztja alá a mondanivalóját?

Pl. Ha egy szakmai szöveg bírálója azt mondja, nem „új” az a gondolat, amit a vonatkozó cikkben olvas, meglehetősen pongyola kifejezés a részéről, jellegzetes bullshit. Miért? Mert ha ugyanis 30 évvel ezelőtti kutatómunkát kellett a szerzőnek felelevenítenie, értelemszerűen nem újak a beidézett  gondolatok.

• A beszélő hivatkozik-e szakértői csoportok egyezményes véleményére, gondolatait milyen szakmai csoport támasztja alá? Ez a szakmai csoport releváns-e, szakértőnek tekinthető-e az adott témában?

Pl. Egy személy szakértőként nyilatkozik (pszichológusként) nem az ő tudományterületéhez tartozó (pl. elmefilozófia) témában, a bírálata minden további nélkül bullshitnek értékelhető.

• Releváns-e a beszélő közlése. tartalma?

Pl. Az említett cikk kritikusa pontosan hivatkozik-e szakmai forrásokra, odaidézi-e a részleteiben a szakmai tartalmat vagy csak ismert szerzők neveivel dobálózik a jólértesültség látszatát keltve?

• Modora, stílusa a közlés tartalmához illeszkedik-e?

Pl. Egy szakmai bíráló szakértés címén sérteget-e, gúnyt űz-e tudományosan jól felkészült, az adott szakterületen elismert szerzőből vagy a javítás, az eredmény tökéletesítése érdekében minőségi észrevételekkel segíti a munkát?

A bullshit olyan gondolat, amelyből hiányzik az igazságra való törekvés, a tudás, az információ egyfajta mentális ürülék, amit egy személy (gyakran nagyotmondás céljából) a másikra ürít, aki ezt minden további nélkül világosan visszautasít(hat)ja.

A bullshitelő nem hazudik, legalábbis nem szándékosan és nem feltétlenül beszél mellé. Az általa okozott kár viszont elég nagy mert a legdrágábbal, a figyelmünkkel fizetünk neki.

Mától nem dőlünk be!

Dr. Kollárné Déri Kriszti

Párkapcsolati edző

iloveschool.hu