Amikor szeretnél valamilyen új dolgot meghonosítani az életedben, vagy eldöntöd, hogy szükséged van a változásra, leszámolsz a régi rossz szokásaiddal, akkor az elején nagy a lendület, aztán valahogy elfogy. Vagy mégsem?
Valószínűleg ilyen lehet egy elvonón lévő alkoholistának vagy egy kábítószeresnek, én a negatív gondolatoktól próbálom elvonni magam. Biztos eljön az a pont a kábítószereseknél is, amikor minden segítőre és tanácsadóra csak úgy néznek, mint egy idiótára, akiknek tulajdonképpen fogalma sincs a valódi problémákról, az ő problémáikról, amiket gondosan maguknak növesztettek és dédelgettek meg pláne nem, éppen ezért el is utasítanak mindenféle segítséget.
Na, én is pont így vagyok ezekkel az önsegítő könyvekkel és módszerekkel, valaki leírta, úgy gondolta, hogy az esetek többségében működni fog, de lényegében az én saját kis negatív gondolataimról, a saját hátteremről, érzelmeimről, semmit nem tud, akkor mégis, hogy tudna segíteni?
De, hogy ne dobjuk sutba egy-másfél hét kemény munkáját, kerestem pár megnyugtató dolgot azoknak, akik szintén megindultak visszafelé a lejtőn.
Az alábbi dolgok nyugtatnak meg:
- Tudtam, hogy nem lesz egyszerű és tudtam, hogy saját magamat is hozzá kell adnom a folyamathoz, elvégre csak én tudom milyen dolgokon rágódok.
- Az előző bejegyzésben felvázolt 12 boldogságkereső módszer alá oda van írva az is, hogy kísérletezzen bátran velük az olvasó, nem kell betűről betűre megtartani az ott leírtakat. Találja meg mindenki azt, ami a neki legjobb megoldás.
- Van a világon csoki.
- Úgysem adom fel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése