A társkeresés területén mindig van mit tanulni. Bennünk is folyamatosan felmerülnek kérdések, amikre szeretnénk válaszokat találni. De van, hogy a kérdésekért színházba megyünk, hogy minél több képzeletbeli élethelyzetbe bele tudjuk élni magunkat.
Szerencsére a szerelem mindig izgalmas téma volt és még lesz is. Ezért nem gond, hogy a Thália Színház darabja, a Két szék között száz évet ugrik vissza az időben, így is rendkívül gondolatébresztő és tanulságos.
Észre lehet venni egy tengerre nyíló társasági szalonból – a tengert...? Házasságok, viszonyok és kalandok szövevényében – a szerelmet...?
Elbűvölő, klasszikus vígjáték francia mesterektől, Molnár Ferenc tündöklően szellemes fordításában.
Tengerparti kisváros a múlt századelőn: a nyaraló társaságban ördöngös férj, dévaj feleség, léha szerető, erkölcsrendész kaszinótáncosnő. A dacos kis művészlélek, Micheline ártatlanul beleszeret a párizsi aranyifjúba, Georges viszont éppen a nők elől menekül, méghozzá lehetőleg az összes többi nő karjai közé. Edmond, a régi barát, aki feleségét és szeretőjét is veszélyben látja, átad Georges-nak egy lezárt borítékot annak a nőnek a nevével, akit végül választani fog…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése